Településtörténet

A város története

NAGYKÁTÁRÓL RÖVIDEN

Nagykáta Budapesttől 60 km-re található. A fővárosból a 31-es számú főúton és a villamosított vasúton egyaránt megközelíthető.

Az 1989-ben városi rangot kapott településünknek jelenleg 12.704 lakója van, melyből külterületen 685-en élnek. A város területe 8.161 hektár, ebből belterület 646 hektár.

Az úthálózat hossza 63.579 méter, ebből 55.879 méter önkormányzati kezelésű. A burkolt utak aránya 60 százalék.

Nagykáta története a XII. századig nyúlik vissza, amikor a Káta nemzetség Pest megyei ága letelepedett ezen a vidéken. A város határában, a kenderhalmon feltárt falu valószínűleg Nagykáta Árpád-kori előzménye volt.
Hiteles írott forrás, a Váradi Regestrum is említi Káta falu nevét 1221-ben. 1743-ban Mária Teréziától mezővárosi rangot kapott a település, így országos vásárt tarthatott, ami serkentőleg hatott a kereskedelemre.

1716-tól már tanítója is volt a községnek. A céhes ipar fejlődése csak a XIX. század első évtizedeiben indult meg Nagykátán.

1849. április 4-én itt volt Görgey főhadiszállása, s részben Nagykáta határában zajlott le a tápióbicskei csata, melynek sebesültjeit Kossuth is meglátogatta a városban álló Keglevich-kastélyban, amelyben ma a polgármesteri hivatal működik. Április 4-e Nagykáta hivatalos városi ünnepe. Az ünnep alkalmából számos hazai és külföldi katonai hagyományőrző csapat érkezik a városba, és a hősök emlékének felelevenítése, valamint a koszorúzás után a Tápió partján, az egykori csatatéren felidézik az 1849-es ütközetet.

A település – a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal megépülésének is köszönhetően – a térség központjává vált.

A városi ragot 1989-ben kapta vissza Nagykáta. Jelenleg 13.000 lakója van, de rajtuk kívül a vonzásában élő mintegy 50-60.000 ember érdekét is szolgálják az itt található hivatalok, középiskolák, egészségügyi létesítmények, a kereskedelmi hálózat. Bíróság, földhivatal, több bank és biztosító, rendőrkapitányság, szakorvosi rendelő, mentőállomás, tűzoltóság működik a városban.

Az óvodák és általános iskolák mellett két középiskola biztosít továbbtanulási lehetőséget a helyi és környékbeli fiataloknak. A művelődés, a kikapcsolódás igényét elégíti ki a zeneiskola, a művelődési központ és a könyvtár. A város kulturális életét színesíti az évenként megrendezésre kerülő nemzetközi Kátai Tánctalálkozó, amely több évtizedes hagyományokra tekinthet vissza.

1998 májusában nyílt meg a nagykátai strand amely igényes, szép környezetben, termálvizes úszó- és gyermekmedencével várja a fürdeni-, pihenni vágyókat. 2002-től a termálvíz gyógyvíz minősítést kapott.

Legérdekesebb építészeti emlékünk a XVIII. században épült Keglevich-kápolna és a XVI. században épült, 1745 körül újjáépített Szent György templom. Jellegzetes és hangulatos épületegyüttes a bazársor, amely a közelmúltban történt felújítása után visszakapta századfordulós képét.

Nagykáta infrastruktúrája az elmúlt néhány évben sokat fejlődött. A már régen kiépült víz-, villany- és részben kiépült szennyvízhálózat után megvalósult a vezetékes gázellátás, valamint a korszerű, digitális telefonhálózat.

1998 végén kezdte meg működését a város határában a japán Clarion cég üzeme, amely autórádiók gyártásával foglalkozik, és több száz embernek biztosít munkalehetőséget.
A város környékének számottevő része természetvédelem alatt áll. Állat-, madár- és növényvilága igen gazdag. Sok olyan fokozottan védett és veszélyeztetett faj is megtalálható itt, amely máshol alig-alig fordul elő. A madárvilág rendkívüli gazdagságát jelzi, hogy a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) a vidéket 1992-ben felvette az európai jelentőségű madárélőhelyek listájára.